Vezetőségi beszámoló
Szerkesztette:admin / Apr 08, 2015
Új vezetők a Szövetség élén (részletek)
forrás:magyarbaptista.com
Újabb négy év, újabb változások. Megtartották a RMBGYSZ VIII. Választókongresszusát.
Egy általánosabb társadalmi és vallási gyakorlatot kölcsönvéve, az erdélyi magyar baptisták is négyévente tartanak tisztújítást a vezetők szintjén. Ez már a nyolcadik ilyenfajta kongresszusa volt fiatal – alig 25 éves – szövetségi szervezetünknek. S ez a 25 év sok változást is hozott, amelyekre szervezetileg is reagálni kellett.
A kongresszus kronológiája
Pénteken 6 órakor ünnepi istentisztelettel kezdődött a kongresszus a nagyváradi 1-es számú baptista imaházban. Simon József helyi lelkipásztor buzdított imára a 90. zsoltár alapján. „40 esztendő után írta Mózes ezt a zsoltárt, mi most négy évet hagyunk vezetőkként magunk mögött… Ez is, az is nagy idő…” vezette be gondolatait Simon testvér. „Isten volt otthonunk, hajlékunk, ahogyan Mózesnek is. Ez az egyik legnagyobb dolog.” „Uram, fordítsd jóra azt, ami rossz volt e négy év alatt”, zárta a 90. zsoltár alapján gondolatait.
Az imádkozás után bizonyságtételek hangzottak el. Fogarasi Dezső ákosi missziómunkás a Szakaszd-i (Szatmár-megye) cigánymisszióról beszélt, arról, hogyan kezdték a missziót, és hogyan telt el több év az ugartöréssel, mire az első bemerítkezők vállalták az új életet. Ezután Mike Adinatett bizonyságot a nők és a családok körében végzett misszióról, saját helyükön, Belényesen. Elmondta, hogyan szerveznek női evangelizációkat kétszer egy évben, március 8-án és advent idején, és hogyan tartják meg a nyílt téri családi napokat, s ezeken hogyan oldódnak fel a látogatók. Harmadik bizonyságtevőként Ferenczi Lajost hallgattuk meg Székelyudvarhelyről. Ő református lelkészként szolgált sokáig, de hiányát érezte egy személyes, nyilvános, a bemerítésben tetten érhető döntésnek, ezért néhány éve feleségével együtt – akkor még református lelkészként – bemerítkezett. Még néhány év lelkészi szolgálat és vívódás követte ezt a lépésüket, majd 2014-ben, több kitérő után a székelyudvarhelyi baptista gyülekezetben találtak lelki otthonra.
Lelkes közös éneklés után – amelyet az egész konferencián Székely András és Garai Zsolt testvérek vezettek – Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke hirdetett igét a 2Pt 1:1-8 alapján. Bevezetésként, a Krisztus-követésének illusztrálására Vass Ferencz lelkipásztor történetét hozta fel, akik egyszer azt mondta a fiatal vendég lelkipásztornak, hogy „Te csak csináld, amit mondok.” Majd azt mondta: „Gyere utánam”, s kiment a szószék mögötti ajtón. Miután a gyülekezet csak álmélkodni tudott, pár perc múlva mindketten besétáltak a főbejáraton. „Ilyen a Krisztus követése”, mondta Vass testvér. „Hogy van az mégis, hogy kétezer évvel ezelőtt egy tanító azt mondta, gyertek utánam, s akinek mondta, az gondolkodás nélkül ment, otthagyva, amivel éppen foglalkozott?”, tette fel a kérdést Papp János. „Az elhívás ereje”, mondta, „nem a körülményeinkben van, nem is a mi döntésünk szilárdságában, hanem, ahogy Péter is mondja az alapigében, «az Ő dicsőségében és erejében»”. Aztán arról beszélt, hogy Isten elhívása megajándékozott mindennel, ami „az életre és a kegyességre való”. Olyan életre, amelyben benne van a kegyesség, de benne vannak a mindennapi élet kihívásai is. A „ragasszatok kegyességet” eredeti görög megfelelője egy olyan fogalmat takar, amelynek jelentése: „énekkart felállítani és annak költségeit fizetni…” Egyszóval meg kell fizetni a kegyesség árát. Konklúzióként Igazságért Küzdő példáját hozta fel Bunyan könyvéből, aki a Préd 12,6-ot idézi: „a veder eltörik a forrásnál”. „Elmegyek atyámhoz”, mondja, „– és ámbár nagy üggyel-bajjal értem idáig, most mégis legkevésbé sem sajnálom a rá fordított fáradságot. Kardomat annak adom, ki a zarándokútban utódom leend; bátorságomat és ügyességemet pedig annak, ki rá szert tehet. Sebhelyeimet magammal viszem, tanúbizonyságul, hogy a harcot azért vívtam, aki most megjutalmazóm leend,” szólt az idézet a Zarándok útjá-ból.
Szombaton 9-kor kezdődött az alkalom, ismét áhítattal, amelyet Tripó István és Rajna Ottó vezettek. Micskei testvérünk az 2Tim 1:7-et idézte. „A félelem, amivel élünk minden nap, az a test származéka. De a hívő embert nem kell lekösse a félelem. Nem lehet vakmerően élni. Kell egy egészséges félelem, de nem határozhat meg minket a félelem. Amikor a félelem eredménye a lemondás, a meghátrálás, az nem jó. Sokszor elég nekünk az emberi realitás. Engedjük-e hitünket kibontakozni döntéseinkben. Imádkozzunk, hogy legyünk azok, akiket hordoz a hit ereje. A szeretet lelke a krisztusi lélek kiábrázolása. A józanság jelent ugyanakkor önuralmat, elfogulatlanságot is.” Rajna Ottó a Nehémiás könyvéből olvasott és idézett. „Mi az ami jellemez bennünket, mit látunk Nehémiásnál? Tudott sírni. Vajon tudunk-e úgy sírni? Tudott böjtölni. Tudott kitartóan imádkozni. Bűnvallással jön az Úr elé… Emlékeztette Istent ígéreteire. Kéri Istent, hogy legyen figyelmes rá. „Megvizsgáltam a várfalakat…”, idézte tovább. Szóval nemcsak a protokollt rendezte, hanem vállalta az utat, a kockázatot, ott volt a helyszínen. „még akkor éjjel gyalog mentem föl…” Személyesen akart meggyőződni és aztán cselekedni. Nemcsak az ima a fontos, hogy imádkozzunk, hanem tennünk is kell.
A 45 perces imaáhítat után el is kezdődtek a kongresszus munkálatai, Kovács József leköszönő főtitkár számba vette a küldötteket, majd szavazatszámlálókat jelölt ki a gyűlés.
Első napirendi pontként a Szövetség belső szabályzatát módosították, hat helyen is. A módosítások a 20 tagnál kisebb gyülekezetek képviseletére, a misszióbizottság szakosztállyá avanzsálására és a nyugdíjba vonuló lelkipásztorok anyagi körülményeire vonatkoztak. De talán a legfontosabb változás a szövetség vezetői személyzeti szintjén történt, amikor a leköszönő elnökség javasolta egy pásztorációval foglalkozó alelnök munkába állítását. A gazdasági alelnöki feladatkör megszűnt, a gazdasági ügyekkel ezután a főtitkár-helyettes és az irodavezető foglalkozik.
A belső szabályzat módosítása után a leköszönő vezetők számoltak be tevékenységükről. Ezeket a beszámolókat a küldöttek már két héttel a kongresszust megelőzően megkapták.
Következett az új vezetőjelöltek bemutatása, és az ehhez fűződő hozzászólások. Borzási István jelöltségével kapcsolatosan több küldöttnek is volt kifogása, az ő jelöltségéről végül a közgyűlés szavazással döntött. Király György Borzási Gyulával kapcsolatosan fogalmazott meg kérdéseket, melyekre Szűcs Sándor gazdasági alelnök és Simon József elnök adtak érdemleges választ.
A leköszönő elnökség a mandátuma elején 2011-ben nagy adósságokkal kezdte szolgálatát. Egyik része a szalárdi öregotthon megvásárlása és javítása miatt keletkezett. Ezt az adósságot kongresszusi határozattal úgy rendezte az elnökség, hogy eladta a kolozsvári szövetségi ingatlant. Kifizette az adósságot, a megmaradó összeget, pedig zárolta. Felhasználása kongresszusi jóváhagyással lehetséges.
Szintén a hozzászólások alkalmával vetődött fel a Szövetség taglétszámának csökkenése, amit súlyosbodó problémaként könyvelhetünk el. Simon József leköszönő elnök elmondta, hogy ez általános jelenség, sajnos a hitélet is lehet „fogyasztói” élet, nemcsak a fizikai. A létszámbeli visszaesés okát éppen ebben látta, hogy sokan csak kapni szeretnének az istentiszteleteken, adni kevésbé.
A jelöltek bemutatását és a hozzászólásokat követően került sor a választásra, amelyet Kovács József vezetett. 202-en szavaztak. Ennek eredményeként alakult ki az elnökség illetve a tanács új felállása. A Szövetség új elnöke Pardi Félix lett. A hét tagú elnökséget a következő lelkipásztorok egészítik ki: Borzási Pál (főtitkár), Albert István Zsolt (gazdasági ügyekért is felelős főtitkárhelyettes), Szűcs Sándor, Kis Juhász Vilmos, Budai Lajos, János Csaba (alelnökök). A Szövetség tanácsának további tagjai: Veress Efraim és Borzási István, valamint az elmúlt év őszén missziókerületenként megválasztott küldöttek.
Az új elnökség és a tanács beiktatását Király Tibor vezette, imát mondtak Kovács Gyula és Megyesi József nyugdíjas lelkipásztorok, majd Simon József adta át ünnepi keretek közt Pardi Félixnek a Szövetség vezetését. Az új elnök székfoglaló beszédét a 2Tim 2-re alapozta. „Te annakokáért, én fiam, erősödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemre…” „Ez az én kívánságom is”, mondta. „Az elmúlt négy év nem volt könnyű. S lehet még nehezebb négy esztendő áll előttünk. Erőre van szükségünk. Pál elmondja, hogy a szolgálat nem lesz könnyű, mégpedig három hasonlatot hoz: a vitéz katona harcát, az atléta hasonlatát és a földművelő hasonlatát. A görögök koronát osztottak a győztesek, szabályszerű küzdelem után. Vannak szabályok. A fölműves pedig izzadsággal jár a földet előkészíteni. «Értsd meg, amit mondok.» Jól fontold meg, amire vállalkozol. A legvégén pedig van egy bátorítás: «Emlékezzél meg az Úr Jézus Krisztusról.» Amit ő vállalt, az sem volt könnyű. Amikor nehéz a szolgálat, emlékezzünk meg az Úr Jézusról”, zárta rövid beszédét az új elnök.
Egy rövid személyes momentuma is volt ezután az alkalomnak, amikor Simon József testvért köszöntötték, aki éppen a kongresszus napján ünnepelte születésnapját.
Már fél három is elmúlt, mire az ebédlőasztalokhoz ültek a jelenlevők, s ott folytatódtak a „fontos beszélgetések”.
Gönczi Géza
(A fotókat Szilágyi László készítette.)